Írott nő Songtext
von Magashegyi Underground

Írok magamnak nőt
Úgy képzelem, szép lesz
Lesz esze és szíve
És lesz neki én
Ezt kiterveltem már rég
Forgolódtam sokat
Mer′ a csatamező
Csak ritkán ad nyulat

Hát gyertek emlékeim
Csokorba veletek
Fonjuk koszorúba
A lányt, akit szeretek
Moha-puha térdén
Feküdnék én hanyatt
Cseppet se zavarna
Hogy az idő szalad


Egy busz jár naponta
Az se visz el messze
Mosókútban hűl le
Nyáridőn a dinnye
Falevél a borban
Egy vitorlás hajó
A világom vége
Egy tarlószéli karó

A tönkrejárt úton
Elhordott levegő
Nem jár rajta senki
Csak reggeli szellő
Borzolja a hajam
Tőle hullámokat kérek
Ha valaki meglát
Gondoljon szépnek

Egy rég nem volt érzés
Gyufafényben ballag
Szalmaszálon billeg
Csiklandós fuvalmak
Befújják a lángot
Talán te is látod
Dobognak a falvak
Színesek az álmok