Tűzmadár Songtext
von Tűzmadár

A jövő lassan mindent elnyel
Hol talál rád a holnap reggel?
A tükörbe nézve mindig mást látsz
Eltűnsz lassan a sötétben árván

Nem válik vízzé egy nemzedék vére
Nem élhetünk halálra ítélve
Te, aki az árvák sorsát véded
Hol vagy, mikor hívunk téged?

Ez a pokol (pokol)
Ami eljött a Földre, nem lesz többé jó már
Lakolj! (Lakolj!)
Ha rálépsz egy kőre, az neki is ugyanúgy fáj

Mennyi ember vár és nem talál
A félelem láncaitól szabadíts meg már!
Ha az élet fáj, vigyél magaddal, tűzmadár!


Szállj le ránk!

Az ősi istenek visszatértek
Érzem újra, bennünk élnek
Nem vagy önmagad, nézz magadba!
És tíz körömmel kapard a falba!

Ez a pokol (pokol)
Ami eljött a Földre, jó nem lesz többé már
Lakolj! (Lakolj!)
Ha rálépsz egy kőre, az neki is ugyanúgy fáj

Szállj le, tűzmadár, oh, várunk rád!
A félelem láncaitól szabadíts meg már!
Ha az élet fáj, jön magasból

Szállj, várunk rád!
A félelem láncaitól szabadíts meg már!
Ha az élet fáj, megfáradt lelkünk vár
Csak rád vár