Marslakók Songtext
von Raklap

Én hallottam már róla a bácsitól
Aki sokszor elment a Szimpla előtt
Akkor este, amikor az alvóhelyet kereste
De nem emlékszem, hogy hogy hívják
Sem őt, sem a barátját
Aki a filmben játszott ′54-ben
Mikor ózon volt az égben

Látom már, üres a tár
Meghaltak a marslakók
Csak a csikk maradt meg az út közepén
Nincsenek felszívódások

A szemében tűz van, forr a vére
Akármit eladna, pár töltényre
Volna szüksége, hogy lőjön a Holdra
Egy zászlót, hogy valaki jöjjön érte
Hatalmas ember kiált utána
Hogy ők még igényt tartanak rája
Az arca, a kezei, a szája, a mája
Minden egyes porcikája


Aztán páran körbeálltunk
Finom füstfelhőt hajigáltunk
Belement az égbe, mindenki nézte
Mitől lett kicsikét csámpás a vége
A sör már meleg volt, de a teste kihűlt
Egy idegen a sarokból leste
Hogy négyen három lábon állunk
A másikkal már felhőn járunk

Hidegen rámnézett, láttam az egészet
Hogy ő is csak marslakó
Csak a hajója elégett, kérte az enyémet
Ő is tudja, hogy az nagyon jó

A szemében tűz van, forr a vére
Akármit eladna, pár töltényre
Volna szüksége, hogy lőjön a Holdra
Egy zászlót, hogy valaki jöjjön érte
Hatalmas ember kiált utána
Hogy ők még igényt tartanak rája
Az arca, a kezei, a szája, a mája
Minden egyes porcikája


Hajnali kettő, az éjszaka meddő
Mindenki elhúz majd valamerre
Egyiknél ostor, másiknál gyeplő
Nincs már költség álomszerre
Így hajtjuk reggelig, napocska feltelik
És majd köp ránk jónéhányat
Ébren keddig, nem'tom meddig
Ez az élet mekkora állat