Komorebi Songtext
von PETOFI

Emlékszem, mikor én voltam gyengébb
De te az árnyékban állva folyton engem figyelve
Voltál a legbüszkébb

És peregnek a percek, múlik a pillanat
A körtefának lombjai alatt

Felőröl a gondolat vajon mikor látlak utoljára
Hiányod feltétele folytogat, bűntudatot eszek uzsonnára


Nélküled egyre nagyobb az árnyék
A lombok közt beszűrődő fény
Ami belőled megmaradt

Nélküled sóhajom halványkék
És az ereken rajzolódó ösvény
Álmaimban felszakadt

Kikerülhetetlen a végzet
Mindenkit betakar az élet

A lámpák a víz tükrén most is égnek

Minden, ami belőled megmaradt
Hiányodban szívem meghasadt
Lombjaid közt egyre nagyobb az árnyék