Limitált Kiadás Songtext
von Pavilon

"Figyu, hallottam az eddigi számokat,
hogy mind ilyen darkos megőrülés.
Nem tudtok valami, valami lazábbat?"
"Hát, figyelj... Na most mondjad fiam!"


Tesókám, akkorát megyünk, hogy leszakad az ég,
Itt nem koncert lesz, baszki, mert már leégett a fék.
Egy szerda esti Toldi buli, mi a faszt akarhat,
Olyan mocskos itt a szöveg, hogy bekormolják az ajkad.
A Kaller, az képzeld, az olyan nagy piszok,
A kaján verssorai után néha én is pislogok.
Hogyha elered a nyelve, rabigába húznak,
Olyan jó a muzsika, kifacsart húgyszag.
Ez a két zsivány úgy zenél, erektálsz,
Jó Anyád is itt van, csak még jegyet vált.
Kiöntött fröccsök, nyakon száradt rúzs,
Kösz, hogy jösztök mindig, ez a Borsod blues.
Nem akarod, de a karod
All day kaparod,
A tüneteid takarom,
A vakerommal le.
Berondít a fény
Most a redőn át,
Ordít a száj,
Beleköp a tömegbe.
Te is eggyé váltál,
Ne kamuzzál,
Úgy ringat a dallam
A füledbe′.
Koccan a csillár most az uraknál,
Ez a Pavilon a szomszéd kerületben.


Figyi má',
Nekem ez a zene nagyon kriminál,
Patika a kiadó, dübörög a minimál.
De ki pipáz?
Idelent kavarog a füst, gyere, titi tá,
Részegen átkopog Tibi bá.
Úgy nyekereg a laminált padló,
Miatyánk, hogy beleroskad a Vatikán.
Boom boom,
Jön a kick, ne parázzá′,
Belebotlik a láb, hogyha fel alá jár.
Na ácsi, Árcsi bácsi, amíg itt vagy, itt vagyok,
Erre csikló csivitelnek, meg megduzzadnak hímtagok.
Persze ehhez sem árt némi fegyelem,
Mert nem olyan, mint a mainstream, hogy telibe verem.
A KUVIK megint, baszki, olyan beatet kanyarít,
Hogy belém csipeget a libabőr és leszakad a szív.
Az se izgat, hogy dicsér, az se izgat, hogy szapul,
Hallod, szarkészen is jobban nyomjuk, mint Ti józanul.
Was a rainy day, aztán mára csak elállt,
Beszél amúgy magyarul, csak egy kicsit Jabberált.
Na nézd már, hogy a KAllER megint ráhibázik,
Letáncoltatjuk a tokátok, a többi tátikázik.
Taktikázz csak, tatám, a takk Taktaharkányig teker,
A taknyod másra tukmáld, töki, tök nem érdekel.
A mi kábónk a kaval épp, nézd már, gyullad a szele,
A zeneipar fele narkománok gyülekezete.
Az átlag csipog folyamat, pedig ki se kelt még,
Köszönjük, hogy vagytok, nélkületek mi se lennénk.
Ez is magára veszi, pedig kicsi rá,
A KUVIK meg a KAllER kisujjból kicsinál.
Figyi má',
Nekem ez a zene nagyon kriminál,
Patika a kiadó, dübörög a minimál.
De ki pipáz?
Idelent kavarog a füst, gyere, titi tá,
Részegen átkopog Tibi bá.
Úgy nyekereg a laminált padló,
Miatyánk, hogy beleroskad a Vatikán.
Boom boom,
Jön a kick, ne parázzá',
Belebotlik a láb, hogyha fel alá jár.

Na figyi má′,
Nekem ez a zene nagyon kriminál,
Patika a kiadó, dübörög a minimál.
De ki pipáz?
Idelent kavarog a füst, gyere, titi tá,
Részegen átkopog Tibi bá.
Úgy nyekereg a laminált padló,
Miatyánk, hogy beleroskad a Vatikán.
Boom boom,
Jön a kick, ne parázzá′,
Belebotlik a láb, hogyha fel alá jár.
"Na szóval, válaszolva a kérdésedre:
Tudunk ilyet is, csak öhm, nem szoktunk."