Ezer Év Songtext
von Obsidian Shell

Csillagport visz a tavaszi szél
Soha nem vész el, ami benne él
Száz történet vele száll
Ahogy tompán szól egy kopott gitár

Fényes csillag, forró tûz
Ó, ez az mi ehhez a helyhez fûz
Vége tán, vagy jön még valami más

Édes érzés, tompa kín,
Ó, miért erre visznek vágyaim
Szívem erre, elmém arra vágy

Válaszút elõtt állok
Most talán ráhibázok
Melyik út visz a boldogság felé
Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek
Ez az én életem, nem kérkedem
Csak megyek a cél felé


Hóvihart hoz a téli szél
Csak a jég és hó ami benne él
Beteríti, ki benne áll
Fuss, hát most ezen életed áll

Elvesztél de én megtalállak
Éles a szemem mint egy sasmadárnak
Karmaimból nincsen menekvés

Lecsapok és elragadlak
Hiába kiáltasz, meg nem hallhatnak
De cseppet sem kell félned többé már

Válaszút elõtt állok
Most talán ráhibázok
Melyik út visz a boldogság felé
Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek
Ez az én életem, nem kérkedem
Csak megyek a cél felé

Porfödte, kies forró táj
Itt nem él túl, aki csodára vár
Vakító fény szûrõdik át
Én mégis várom inkább a csodát

Karjaimat széttárom
Ez lesz talán a legszebb álmom
Érzem, ahogy belémkap a szél


Mint egy gyilkos hurrikán
Ez a vég, vagy egy álom csupán
Kérlek, mondd meg mit is tehetnék

Szállok a széllel, mint egy falevél
Ó, elszáradok, ha több esõ nem ér
Úszok az árral, mint egy liliom
Ó, évezredekig tart ez, jól tudom

Ezer éve már, itt vagyok vétkesen
Mégis érzem azt, hogy létezem
Várok még, nincs bennem félelem
Várok rád, gyere velem

Itt vagyok, mindig is itt leszek
Akkor is, ha néha elveszek
Fájdalom, ó, mit tegyek
Add, hogy önmagam legyek

Ezer éve már, itt vagyok vétkesen
Mégis érzem azt, hogy létezem
Várok még, nincs bennem félelem
Várok rád, gyere velem