Utólag Songtext
von Felső Tízezer

Egyfolytában, egyfolytában
Valaki más járt az agyadban,
Én azt éppen nem vettem észre:

Hogy semmi sem változatlan,
Hogy már nem engem képzelsz oda
És sokkal inkább szeretnéd,
Ha ő lenne ott és én éppen
Dühös leveleket írogatnék,
Amiben fenyegetőzöm,
Hogy megölöm magam, ha
Nem jössz vissza hozzám.

Neked már mindegy lenne
És egyáltalán nem tiltakoznál.

Én csak mondtam, és csak mondtam,
Hogy milyen szép lesz, ha
Csendben együtt öregszünk majd meg.


Én csak mondtam, és csak mondtam,
De csak annyit válaszoltál, hogy aha!
Tényleg milyen szép lenne!

Utólag már, utólag már
Összeáll a fejemben,
De akkor még nem vettem észre,
Hogy semmi sincsen rendben.

Hiába küldted a jeleidet,
Az órát nézted állandóan
Kérdeztem, hogy: hová sietsz?
És hallottad-e, hogy én mit mondtam?

De nem haragszom rád, mert végül
Jobban jártunk mind a ketten,
Vagy legalábbis ezt állítjuk
Az összes közös ismerősnek.

Én csak mondtam, és csak mondtam,
Hogy milyen szép lesz, ha
Csendben együtt öregszünk majd meg.

Én csak mondtam, és csak mondtam,
De csak annyit válaszoltál, hogy aha!
Tényleg milyen szép lenne!


... (legjobb gitárszólóság)