Magányos Songtext
von Elefánt

Vak akarok lenni
ízt és szagot nem ismerő érzéketlen, néma erdő kerülő
Olajos tó vagyok, korom rokkant ideálja
jég alá esett kereső, szerelmes a halálba

Piros párna vagyok, kék falak és szőnyeg
fotel és ágy és ablak és főleg a falak mögött
egy magányos Isten
Hogy teremtsek magamnak, ha már egyszer nincsen


Boldog akarok lenni, ne érdekeljen az egész
mosolygó közhelyes senki, annyira nehéz
Magyarázkodnom kell úgyis, hogy nekem miért elég a semmi
hogy nem a lélek számít mikor ember akarok lenni

Piros párna vagyok, kék falak és szőnyeg
fotel és ágy és ablak és főleg a falak mögött
egy magányos Isten
Hogy teremtsek magamnak, ha már egyszer nincsen

Olyan hely ezen a bolygón ahol szeretnek
emberek embereket, és nem azon nevetnek,
hogy milyen jó hogy neked fáj és nekem meg nem
Milyen jó hogy neked nincs, nekem meg van szerelmem


Piros párna vagyok, kék falak és szőnyeg
fotel és ágy és ablak és főleg a falak mögött
egy magányos Isten
Hogy teremtsek magamnak, ha már egyszer nincsen 3×