Az Ember Songtext
von Sör és Fű

Amikor Isten az embert megteremtette, maga is elcsodálkozott
Azt mondta: "Úgy alkottam, hogy testében is szellemi legyen
S íme: Testivé lett szellemében is"

Ma reggel arra keltem, hogy kihánytam a lelkem
21 gramm tűnt el, hét napig vedeltem
Kilenc ördög cibált le a pokolba álmomban
Visszadobott a flashback a XIII-ba (peace)

Ha az arany a sárban is arany, maradj tőlem távol!
Vagy, ha nagyba vagy szakadjon az agyad ettől ketté
Akkor jöttünk, mikor te pont mentél
Hidd el megtérsz, vagy megtép az ellentét

Az mondták, hogy meg fog ártani, meg hogy vigyázzak
Figyelem, hogy ki lázad, ki izzad, kié az alázat
Úgy érzem démonok lesik minden hibámat
Az ember esendő, erős testi vágyak


Az ember parázna, az ember kívánja
Ahelyett, hogy kivárna, rámar, mer′ imádja
Ötletem támadt, hogyan térjek végre magamhoz
De ami, ahhoz kéne már túl elkalandoztam hozzá

Idegen gondolatok mentén
Régen hittem abban, hogy pont én megmenthetném
És a lehetetlennel játszik az elmém
Mikor az értelmet keresi minden eltér

"A létezés önmagának egyszerre alanya és tárgya"

Csak kötelet emelgetek az akasztottaknál
Ha felvázolnám a terveket kapaszkodhatnál
Asszem' már rég nem a kamaszkor hat rám
Hadd lám mindenki klimaxol, de kimaxol a klán mindent is

Ezután is
Idefigyelj kistesám, mer′ friss tananyag van a listán
Ami nincs meg neked
De ha meg van se kell, hogy leints, csak legyints mindenre

Vagy egy incheset mér az élet az énedre
Ami csak egy cringe, így éled (éled?)
Tudom, hogy túl sok itt az ígéret (tudom)
Ami nem egy napig érett (unom)