A bálteremben Songtext
von L'art pour l'art társulat

A bálteremben kért fel engem
Azt hittem, rögtön elájulok
Megáll az ész, egy híres színész
És akit felkért, az én vagyok
Irigykedett a vendégsereg
Senki sem volt nálam boldogabb
Táncolt velem az én istenem
Szőttem a szebbnél szebb álmokat

De közben olyan izgatott voltam
És csak én őriztem nagy titkomat

Hogy mindjárt hányok, lehet, hogy hányok
Ha ideges a gyomrom, hánynom kell
Nagy esélyt látok arra, hogy hányok
Ha marad ez a gyötrő hányinger


Egy asztalhoz vitt és ettünk kiwit
És kagylót, meg tésztát, meg epreket
Reméltem én, hogy van még remény
És egyszer a színész majd megszeret
De aztán csendben falfehér lettem
És tudtam már, hogy minden elveszett

Tudniillik hánytam, ordítva hánytam
Beleremegett a bálterem
Szántam és bántam, de mégis hánytam
Kijön a belem, úgy éreztem

S a színész így szólt, "Hölgyem, ez szép volt
Nekem ez a látvány oly csodás
Ha ilyet látok, a mennyben járok
Nekem ez a legszebb vallomás
Kérem, még hányjon, kisasszony, hányjon
Maga az a lány, ki kell nekem
Régóta várom, hogy egy nő hányjon
Ha maga is akarja, elveszem"