Abból a fából Songtext
von Kárpátia

Abból a fából vágjátok az én keresztem
Amit akkor ültettek, amikor születtem!
Abból a fából legyen majd az én koporsóm
Amelynek árnyéka alatt írták meg a sorsom!


Gallyaiból rakjatok egy olyan nagy tüzet
Ami még egyszer táplálja kihűlő szívemet!
Földben nyugvó gyökeréből faragjatok pipát
Szabad lelkem az égbe szálljon, mint a füstkarikák!

Sudár ágai jók lesznek vaskaszák nyelének
Mely arat, de fegyver is a magyar kezének
Fának apró forgácsát vessétek a szélnek!
Viszik messze majd hírünket, ahol földet érnek

Egy árva szűz rügyéből új élet sarjadjon!
Ne hagyjátok soha, soha, hogy nemzetetek kihaljon!
Legszebbik részéből végül bölcsőt készítsetek
Hogy szebb jövőről álmodjon minden magyar gyermek!